Az FBI visszaadott egy Monet-képet, amelyet a nácik loptak el egy zsidó családtól
Az ügynökök megtiszteltetésnek vették, hogy ők adhatják át a pasztellképet az eredeti tulajdonosok unokáinak.
Az ügynökök megtiszteltetésnek vették, hogy ők adhatják át a pasztellképet az eredeti tulajdonosok unokáinak.
A német Alexander Zverev az olasz Jannik Sinner ellen lépett pályára a US Openen hétfő este. A meccs egy adott pontján Zverev odament a bíróhoz, hogy jelezze, valaki a lelátón „a leghíresebb Hitler-idézetet” kiabálta be. „Ez elfogadhatatlan” – mondta a hamburgi születésű Zverev a mérkőzés brit bírójának.
Alekszandr Puskin, Richard Wagner és a győzelem napjának védelmében írt véleménycikket Leonid Gozman orosz ellenzéki politikus a Novaja Gazeta európai kiadásában. Gozman úgy látja, Putyin (és háborúja) nem csak elvette az oroszoktól hazájukat és lehetetlenítette el sok időre az ország európai jövőjét, de már a múltat és az emlékezetet is ki akarja sajátítani.
Az eugenikai intézet a második világháború alatt a náci tudósok – köztük Josef Mengele – egyik központja volt. A 2015-ben kezdődött ásatásokon mintegy 16 ezer csontmaradványt találtak.
A 285 ezer eurós kártérítést Felix Hildesheimer zsidó zeneműkereskedő örökösei kapták.
A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó németországi székhelyű nemzetközi keresőszolgálat, az International Tracking Service (ITS) már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket.
Eltemették hétfőn a berlini Dorotheenstadt temetőben azoknak a német ellenállóknak a szövetmintáit, akiket a második világháború idején gyilkoltak meg a nácik.
A nácik nem véletlenül lettek számtalan fantasztikus történet főgonoszai az Amerika Kapitánytól Indiana Jonesig: a valóságban is sok abszurd lázálmot kergettek legendás ereklyék kutatásától egzotikus fegyverek fejlesztéséig. A History tévécsatorna új filmje egy eddig nem ismert föld alatti alagútrendszerben talált újabb vad projekteket.
Ritka, különösen izgalmas feladatot adott a molekuláris patológiával foglalkozó tudósoknak a Spandau #7 címkével ellátott üveglemez.
Csaknem negyvenezer dollárért (11,2 millió forintért) kelt el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein nővéréhez írt levele, amelyben a tudós már 1922-ben a Németországban terjedő antiszemitizmusról számol be.
Egy Amerikában élő nő talált a nagyapja hagyatékában egy albumnyi képet arról, ahogyan náci csapatok zsidók lakásait, boltjait és zsinagógákat fosztanak ki és gyújtanak fel.
Kai Ambos jogászprofesszor szerint a rendelet a náci Németországot idézi, Kovács Zoltán viszont úgy látja, a szerző úgy mond véleményt, hogy közben nincs tisztában saját hazája törvényeivel.